Intézetünk Tudományos Diákköri Konferenciája

Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézet

Intézeti TDK-ülés

2026. május 19. (kedd) 14.00–17.00

Helyszín: B 223. tanterem

Hegedüs Erika Virág: Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban

Balasa Bence: A magyar rovás felvétele az Unicode adatbázisba

Hankószki Máté: Az első rutén települések Ugocsa vármegyében

István Károly: Cudar Péter, a király hű katonája

Pásztor Boglárka: Az 1514. évi felkelést követő perek

Kozma Kinga: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején

Márton Kornél Péter: A rodéziai különleges műveleti erők harcászata, felszerelése

Absztraktok

Hegedüs Erika Virág (II. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Zsoldos Ildikó)

Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban

Kutatásom a 19. század második felétől a 20. század elejéig a brit Indiában megjelenő nőoktatási reformokat vizsgálja Mary Carpenter és Annie Besant munkásságán keresztül. Előadásom során bemutatom a brit gyarmati rendszer oktatáspolitikáját, valamint a hindu társadalomban élő lányok és nők helyzetét, amelyet többek között a kasztrendszer, a korai házasság és a purdah rendszer határozott meg. Elemzem a nőoktatás fejlődésének társadalmi és kulturális akadályait, valamint a korszak reformereinek erre adott válaszait és javaslatait. Végül azt vizsgálom, hogy Mary Carpenter és Annie Besant tevékenysége mennyiben szolgálta a brit gyarmati érdekeket, illetve mennyiben járult hozzá az indiai nők emancipációjához.

Balasa Bence (V. évf. történelem-természetismerettanár, témavezető: Dr. Buhály Attila)

A magyar rovás felvétele az Unicode adatbázisba.

A 2026-os TDK kutatásom témája a magyar rovás felvétele az Unicode nemzetközi adatbázisba 2009 és 2012 között. Az Unicode egy írásrendszerekkel foglalkozó internetes adatbázis, amely élő és holt nyelvekkel és írásrendszerekkel foglakozik. A magyar rovás a holt írásrendszerek közé került be, és ez helyrehozhatatlan szakadáshoz vezetett a téma iránt érdeklődő közösségben. Előadásom második felében azt mutatnám be, milyen hatással volt ez az ellentét a rovást használó szubkultúrára, illetve ismertetnék néhány javaslatot, hogyan lehetne kijavítani a szabvány hibáit.

Hankószki Máté (IV. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Az első rutén települések Ugocsa vármegyében.

 Az előadás a korai Magyar Királyság történelmi Ugocsa vármegyéjében történő 15.századi település- és társadalomtörténetbe enged betekintést, fókuszban a keleti szláv eredetű rutén népesség megjelenése a térségben. A kutatás okleveles forrásokra támaszkodva mutatja be az első települések megjelenését, cáfolva az őshonosság elméletét. Részletesen vizsgálja a lakatlan hegyvidéket a Borsova-völgyét és a helyi birtokos családok aktív szerepét a benépesítésben.

István Károly (II. évf. történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Cudar Péter, a király hű katonája

Az Ónodi Cudar család története jól mutatja, hogy az Anjou-korban egy köznemesi család is képes volt jelentős társadalmi és politikai felemelkedésre. A familia a Miskolc nemzetségből származott, és a 13. század végén még csak regionális jelentőségű birtokos családnak számított. Felemelkedésük elsősorban a királyi szolgálatnak, a tudatos birtokszerzésnek és a jól kialakított rokoni kapcsolatoknak volt köszönhető. A család több tagja is bekerült I. Lajos király udvarába, ahol különböző udvari tisztségeket töltöttek be.

Közülük a legismertebb Cudar Péter volt, aki már fiatal korától a király szolgálatában állt, és részt vett az uralkodó hadjárataiban is. Katonai érdemeinek és hűségének köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán: diósgyőri várnagy, sárosi és szepesi ispán, főpohárnokmester, majd országbíró és szlavón bán lett. 1343-ban I. Lajos király neki adományozta Felső-Ónodot, amely később a család névadó birtokává vált. Péter itt kezdte meg saját hatalmi központjának kiépítését, erődített udvarház és plébánia alapításával. Házassága Fónyi Annával tovább növelte a birtokait és kapcsolatait.

A kutatás során külön figyelmet fordítottam Cudar Péter katonai szerepvállalására, a hadjáratokban szerzett sérüléseire, valamint szlavóniai tevékenységére. Vizsgáltam továbbá az 1382-ben ellene megfogalmazott árulási vád kérdését is, amelyet a történetírás máig nem tudott egyértelműen eldönteni. A fennmaradt források nem bizonyítják teljes bizonyossággal sem az árulást, sem az ártatlanságot, ugyanakkor jól mutatják a korszak politikai bizonytalanságát. Összességében az Ónodi Cudar család felemelkedése jól példázza, hogy az Anjou-korban a katonai szolgálat, a királyhoz való hűség, a házasságpolitika és a tudatos birtokszerzés milyen fontos szerepet játszott a társadalmi előre jutásban.

Pásztor Boglárka (II. évf. történelem-magyar nyelv és irodalom tanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Az 1514. évi felkelést követő perek

Az 1514. évi felkelésben kompromittálódott nemesek ellen a mozgalom bukása után szinte azonnal megkezdődtek a birtokperek. Ezen perek célja a felségárulásban részt vett nemesek birtokainak a megszerzése vagy az általuk okozott károk megtérítése volt. Kutatásomban elsősorban az ország északkeleti régióját vizsgáltam, különösen Máramaros, Ung, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs megye területét érintő eseményeket. A téma relevanciáját elsősorban az adja, hogy kutatás eleddig kevésbé foglalkozott az egyes régiók eseménytörténetével helyette az országos folyamatot tárgyalta részletesebben. A téma kapcsán a releváns szakirodalmi munkák áttekintése mellett elsődleges forrásaim a korabeli oklevelek voltak. 

Előadásomban bemutatok néhány olyan birtokpert és kártérési eljárást, amely segíthet egy átfogóbb képet alkotni az 1514. évi keresztes mozgalmat követő történésekről. Emellett igyekszem kronológiai rendbe foglalni az eljárások intenzitását, valamint vizsgálni a perek és tanúkihallgatások valóság tartalmát. A perek érdekessége, hogy nemcsak a felkelést követő években hivatkoztak rá, hanem a mohácsi csata árnyékában 1526 tavaszán is találunk rá forrásokat. Kutatásom segíthet az 1514. évi lázadás országos folyamatának rekonstrukciójában, hiszen a birtokperek vizsgálata rávilágíthat az egyes régiók eseménytörténetére. Ezenfelül munkám a helytörténeti kutatásokat és az érintett települések történetét is kiegészítheti, hiszen fény derülhet arra, hogy a régió lakossága és településhálózata milyen szerepet játszott a felkelésben. Másfelől a lázadás okozta károk megismerésével betekintését nyerhetünk a helyi gazdasági és társadalmi viszonyokban.

Kozma Kinga (V. évf. történelem-technikatanár, témavezető: Dr. habil. Zsoldos Ildikó)

Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején 

A előadás Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye első világháborús hátországi szerepkörét és stratégiai jelentőségét vizsgálja. A kutatás központi tézise szerint a galíciai hadszíntér közvetlen szomszédságában elhelyezkedő régió egyfajta funkcionális „zsiliprendszerként” működött, amely alapvetően határozta meg a hátország járványügyi biztonságát és a sebesültellátás hatékonyságát. Primer források alapján a vizsgálat rekonstruálja a nyíregyházi, szatmárnémeti és munkácsi katonai egészségügyi hálózatok (barakk-kórházak, megfigyelőállomások) működési mechanizmusait, valamint a közigazgatás válságadaptációs stratégiáit. Az elemzés feltárja a hadigazdálkodás és a hadifogoly-alkalmazás lokális feszültséggócait, továbbá a szociális ellátórendszer kényszerű modernizációját. Bár a feltárt folyamatok történetileg lezárt egységet alkotnak, a kutatási eredmények rávilágítanak a hátországi intézményrendszer olyan mélystruktúráira, amelyek új összefüggések mentén teszik értelmezhetővé a térség háborús berendezkedését és a modern állami kontroll lokális térnyerését.

Márton Kornél Péter (III. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. Szabó-Zsoldos Gábor)

A rodéziai különleges műveleti erők harcászata, felszerelése

TDK kutatásom középpontjában a rodéziai különleges műveleti erők állnak. Manapság a különleges műveleti erőkről a rendvédelmi és biztonságpolitikai témájú írásokban sokat hallunk, ugyanakkor kevés tudományos megalapozottsággal készült mű szól kifejezetten róluk. Ez a kutatás ezt a hiányt igyekszik pótolni. Az általam vizsgált egységek pedig egy már több mint 40 éve megszűnt, a fehér elnyomó kisebbség által uralt korábbi brit gyarmat, Rodézia fegyveres erőinek különleges egységei: a felderítésre és szabotázsra szakosodott Különleges Légi Szolgálat, az SAS az egyik, a másik pedig az ál-gerilla műveletek kivitelezésére létrehozott Selous Scouts. Előadásomban részletezem kutatásom módszertani részét és ismertetem az írott források beszerzésének módszereit. Előadásom fő részeként pedig bemutatom az egységek által betöltött feladatköröket és az ezen feladatkörökben alkalmazott szokványos és kevésbé szokványos műveleti eljárásokat, valamint ismertetem az egységek által használt szokványos és kevésbé szokványos felszereléseket.