A 33. Nemzetközi Levéltári Nap keretein belül került sor a 2026. évi helytörténeti pályázat eredményhirdetésére és díjkiosztójára a Városháza Krúdy termében. A Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete és szakmai partnerei által kiírt pályázatra 10 pályamű érkezett. A díjakat idén is a Nyíregyházi Egyetem biztosította.

A szakmai zsűri döntése alapján az első helyezést Hajdók Judit   A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társzékesegyház Angster-orgonája című pályázata érdemelte ki. A második helyezést Tóth Miklós Szabolcs megye működése a Jagelló-korban című munkája, a harmadikat pedig Harsányi-Horváth Milán Benjamin Károly: egy elfeledett gáti építész nyomában című pályamunkája kapta. A zsűri különdíjjal jutalmazta Marczinkó István Kettős mérce egy kisvárdai gimnáziumi tanár megítélésében (Császy László életpályája és utóélete) című dolgozatát, Karmacsi-Jana Dóra A Tiszakeresztúri Gimnázium története és közösségi szerepe a kárpátaljai magyar oktatásban című pályázatát, illetve Koncz Tibor „Jaj, Bandink, miért csinálod, nagyon meg fognak büntetni!” Visszaemlékezések Szakolyból 1956 őszéről című munkáját. A pályázatunkon való részvételért oklevet kapott Vitoszki András Zsoltné Palicz Dézi, Fehér Ildikó, Kormány Margit és Pogányné Samu Éva.

A rendezvény a „Nyíregyháza – A 150 éves (vár)megyeszékhely” című tudományos konferenciával folytatódott, melyen hat előadásra került sor. Az előadók bemutatták a város 19. századi fejlődését, a megyeszékhellyé válás folyamatát, valamint annak közigazgatás-, társadalom- és művelődéstörténeti összefüggéseit.

Dr. habil. Zsoldos Ildikó, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének intézetigazgatója Nyíregyháza dualizmus kori országgyűlési képviselői című előadásában ismertette Nyíregyháza 19. század végi – 20. század eleji választókörzeteit, és elemezte a város ellenzéki és kormánypárti képviselőinek munkásságát.

A levéltári napon megtekinthető volt egy, a jubileumhoz kapcsolódó alkalmi kiállítás is, amely tárgyi és írott forrásokon keresztül nyújtott betekintést abba, hogyan vált Nyíregyháza megyeszékhellyé. A tárlatot Dr. Veres Tünde, Czapárné Helmeczi Alíz és Mohácsi Endre, a Jósa András Múzeum főmúzeológus–osztályvezetője állították össze.

A Nyíregyházi Televíziónak a rendezvényről szóló tudósítása ide kattintva érhető el.

A végzős történelem szakos hallgatók búcsúztatására a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében került sor, főzőverseny keretében. Elsőként dr. habil. Zsoldos Ildikó intézetigazgató asszony osztotta meg gondolatait a tanulmányaikat lezáró hallgatóinkkal. Ezt követően kezdetét vette azon történelmi ételek elkészítése, melyek hallgatóink kreativitásáról és gasztronómiai érzékéről tettek tanúbizonyságot. A zsűri rendkívül nehéz helyzetben volt a döntés során, hiszen az ételek nemcsak ízletesek voltak, hanem kreatívnál kreatívabb módon készítették el azokat a csapatok. A szakest ismét pozitív visszhangra talált a résztvevők körében, a csapatmunka összehozta a hallgatókat, jó hangulatban telt az este.

 Történelem Szakest és Végzős Búcsúztató 

A Történettudományi és Filozófia Intézet szeretettel vár minden hallgatót, oktatót és érdeklődőt a Történelem Szakest és Végzős Búcsúztató rendezvényére, amelynek központi eleme a főzőverseny. 

A résztvevő csapatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy egy választott történelmi vagy modern korszak gasztronómiai világát idézzék meg. A 3-4 fős csapatok feladata egy adott korhoz és helyszínhez kapcsolódó étel elkészítése, valamint egy rövid, kreatív bemutató szöveg megírása, amelyben ismertetik választásuk történeti hátterét és meggyőzik a zsűrit ételük különlegességéről. A program célja, hogy a hallgatók játékos formában találkozzanak a történelem és a gasztronómia kapcsolatával, miközben közösségi élményekkel gazdagodnak. 

Jelentkezés a főzőversenyre: 

• A főzőversenyre 3-4 fős csapatok jelentkezését várjuk! 

• Jelentkezési határidő: 2025. június 16. 24:00 

• Jelentkezés formája: 

o Google Űrlap: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSftRUV88rWx-

XGvHGrQ0Q4SXHXbDd8Cw4Zw9vScWXDNqcDxlPg/viewform?usp=header 

Végzős búcsúztató – „A történelem vége” 

A szakest hagyományteremtő célja a történelem szakos végzős hallgatók búcsúztatása is. Az „A történelem vége” című program keretében közösen köszöntjük és búcsúztatjuk azokat a hallgatókat, akik tanulmányaik végéhez érkeztek. Ahogyan az elsőéveseket a gólyaavató fogadja a közösségbe, úgy ez az alkalom a végzősök egyetemi éveinek lezárását jelképezi. 

Kötetlen közösségi programok 

Azok számára is kínálunk kikapcsolódási lehetőséget, akik nem kívánnak részt venni a főzőversenyen. A rendezvény ideje alatt kötetlen beszélgetésekre, ismerkedésre és társasjátékokra is lehetőség nyílik, így minden érdeklődő bekapcsolódhat a közösségi programokba. 

Részvétel és regisztráció: A rendezvényen való részvétel díjmentes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. 

Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSftRUV88rWx-

XGvHGrQ0Q4SXHXbDd8Cw4Zw9vScWXDNqcDxlPg/viewform 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Nyíregyházi Egyetem Botanikus kertjében megrendezésre kerülő szakestünkre!

2026. május 19-én került megrendezésre a Történettudományi és Filozófia Intézet tavaszi TDK-ülése, amelyen hét hallgató számolt be kutatási eredményeiről. Az előadások széles palettát fedtek le tematikailag, a középkortól egészen a 20. századig íveltek. A prezentációk után vita bontakozott ki, az elhangzott hozzászólások érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hallgatók a kutatást még eredményesebben folytathassák, illetve a már elkészülőben lévő dolgozatukon alakíthassanak.

A zsűri (elnöke Dr. Buhály Attila, tagjai Dr. Szoboszlay György és Dr. Ulrich Attila voltak) végül négy hallgatót díjazott és minden előadó teljesítményét emléklappal ismerte el. 

A helyezetteken kívül előadást tartott Pásztor Boglárka (Az 1514. évi felkelést követő perek – témavezető Dr. habil. Gulyás László Szabolcs), István Károly (Cudar Péter, a király hű katonája – témavezető Dr. habil. Gulyás László Szabolcs) és Balasa Bence (A magyar rovás felvétele az Unicode adatbázisba – témavezető Dr. Buhály Attila).

A helyezettek a következők voltak:

1. Kozma Kinga: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején (témavezető Dr. habil. Zsoldos Ildikó)

2. Márton Kornél Péter: A rodéziai különleges műveleti erők harcászata, felszerelése (témavezető Dr. Szabó-Zsoldos Gábor)

3. Hegedüs Erika Virág: Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban (témavezető Dr. habil. Zsoldos Ildikó) és 

   Hankószki Máté: Az első rutén települések Ugocsa vármegyében (témavezető Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Minden előadónak szívből gratulálunk!

Az első két helyezett a félév során befejezi egyetemi tanulmányait, de számukra a tudományos munka nem ér ezzel sem véget, hiszen a zsűri javasolta a jövő évi OTDK-n való részvételüket. 

A többi résztvevő számára az intézeti TDK-ülés remek lehetőséget teremtett a kutatás tovább gondolásához, ők majd az év végi intézeti diákköri konferencián tehetik meg az utolsó lépést a 2027-es OTDK Egerben megrendezésre kerülő Humántudományi szekciójában való részvétel felé. 

Az előadók felkészüléséhez illetve további kutatásaihoz kitartást és sok sikert kívánunk!

PÁLYÁZATI   FELHÍVÁS

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Honismereti Egyesület a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Szerkesztősége helytörténeti pályázatot hirdet „Szabolcs-Szatmár-Bereg és történelmi vármegyéi (Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung) múltjának történetéből” címmel.

Kiemelten ajánlott témakörök:

• A mohácsi csata 500. és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából: településeink és egykori vármegyéink a török időkben és a Rákóczi-szabadságharcban. Emlékjelek és legendák.

• Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója tiszteletére várunk visszaemlékezéseket, interjúkat, egyéni, családi és településtörténeteket.

• Nyíregyháza vármegyeszékhellyé válásának 150. évfordulója alkalmából várjuk a város neves korabeli személyiségeiről szóló dolgozatokat. 

• 100 éves a rádiózás: a nyíregyházi rádiózás története.

• 180 éves a Tisza-szabályozás. Várjuk a történelmi vármegyéink területén lezajlott szabályozási munkálatok történetével, illetve az abban résztvevő jeles személyek munkásságával kapcsolatos írásokat. 

• Építészeti örökség és településfejlődés, urbanizálódás. A téma lehet egy épület, egy településrész, vagy egy tágabb városépítészeti folyamat, a településkép változásának bemutatása is. 

• Gyülekezettörténet és templomtörténet.

• Kulturális, szabadidős és karitatív tevékenységet folytató egyesületek, társaságok és intézmények története.

Szívesen fogadunk a fentiektől eltérő, de vármegyénk történetéhez kapcsolódó írásokat is. 

Pályázni lehet bármely, saját kutatáson, levéltári, könyvtári vagy helyszíni gyűjtésen alapuló helytörténeti témájú, Szabolcs-Szatmár-Bereg és történelmi vármegyéire vonatkozó munkával, amely még nem került publikálásra. Várjuk a határon túlról érkező pályaműveket is.

Pályázni minimum 10, maximum 20 oldal terjedelmű (a mellékletek nélkül számítva), géppel írt dolgozattal lehet. A dolgozat formai követelményei: A/4-es lapméret, 1,5-es sortáv, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret. A pályaműnek tartalmaznia kell a felhasznált irodalom jegyzékét, valamint a források lelőhelyét.

Felhívjuk Tisztelt Pályázóink figyelmét arra, hogy csak a kiírásnak tartalmi és alaki szempontból is megfelelő dolgozatokat fogadunk el! Kérjük a pályamunkán feltüntetni a pályázó nevét és elérhetőségét (levelezési cím, e-mail, telefon).

Pályadíjak:

1. díj: 50 000 Ft   

2. díj: 40 000 Ft  

3. díj: 30 000 Ft   

A pályaműveket 2026. augusztus 19-ig postán, illetve elektronikus úton is kérjük eljuttatni a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárába (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 4., e-mail: szszbvl@mnl.gov.hu). Bővebb információ Kocsis György levéltári könyvtárostól kérhető a 42/414-313-as telefonszámon vagy e-mailben (kocsis.gyorgy@mnl.gov.hu). A fenti címre elektronikus formában megküldött pályamunkákat honlapunkon a szerző engedélyével közzétesszük, ezért kérjük, hogy csatolja e-mailjéhez a megjelentetéshez való hozzájáruló nyilatkozatát. A pályázat értékelése és az ünnepélyes díjkiosztás 2026 szeptemberében, a 33. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napon lesz.

Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézet

Intézeti TDK-ülés

2026. május 19. (kedd) 14.00–17.00

Helyszín: B 223. tanterem

Hegedüs Erika Virág: Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban

Balasa Bence: A magyar rovás felvétele az Unicode adatbázisba

Hankószki Máté: Az első rutén települések Ugocsa vármegyében

István Károly: Cudar Péter, a király hű katonája

Pásztor Boglárka: Az 1514. évi felkelést követő perek

Kozma Kinga: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején

Márton Kornél Péter: A rodéziai különleges műveleti erők harcászata, felszerelése

Absztraktok

Hegedüs Erika Virág (II. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Zsoldos Ildikó)

Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban

Kutatásom a 19. század második felétől a 20. század elejéig a brit Indiában megjelenő nőoktatási reformokat vizsgálja Mary Carpenter és Annie Besant munkásságán keresztül. Előadásom során bemutatom a brit gyarmati rendszer oktatáspolitikáját, valamint a hindu társadalomban élő lányok és nők helyzetét, amelyet többek között a kasztrendszer, a korai házasság és a purdah rendszer határozott meg. Elemzem a nőoktatás fejlődésének társadalmi és kulturális akadályait, valamint a korszak reformereinek erre adott válaszait és javaslatait. Végül azt vizsgálom, hogy Mary Carpenter és Annie Besant tevékenysége mennyiben szolgálta a brit gyarmati érdekeket, illetve mennyiben járult hozzá az indiai nők emancipációjához.

Balasa Bence (V. évf. történelem-természetismerettanár, témavezető: Dr. Buhály Attila)

A magyar rovás felvétele az Unicode adatbázisba.

A 2026-os TDK kutatásom témája a magyar rovás felvétele az Unicode nemzetközi adatbázisba 2009 és 2012 között. Az Unicode egy írásrendszerekkel foglalkozó internetes adatbázis, amely élő és holt nyelvekkel és írásrendszerekkel foglakozik. A magyar rovás a holt írásrendszerek közé került be, és ez helyrehozhatatlan szakadáshoz vezetett a téma iránt érdeklődő közösségben. Előadásom második felében azt mutatnám be, milyen hatással volt ez az ellentét a rovást használó szubkultúrára, illetve ismertetnék néhány javaslatot, hogyan lehetne kijavítani a szabvány hibáit.

Hankószki Máté (IV. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Az első rutén települések Ugocsa vármegyében.

 Az előadás a korai Magyar Királyság történelmi Ugocsa vármegyéjében történő 15.századi település- és társadalomtörténetbe enged betekintést, fókuszban a keleti szláv eredetű rutén népesség megjelenése a térségben. A kutatás okleveles forrásokra támaszkodva mutatja be az első települések megjelenését, cáfolva az őshonosság elméletét. Részletesen vizsgálja a lakatlan hegyvidéket a Borsova-völgyét és a helyi birtokos családok aktív szerepét a benépesítésben.

István Károly (II. évf. történelemtanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Cudar Péter, a király hű katonája

Az Ónodi Cudar család története jól mutatja, hogy az Anjou-korban egy köznemesi család is képes volt jelentős társadalmi és politikai felemelkedésre. A familia a Miskolc nemzetségből származott, és a 13. század végén még csak regionális jelentőségű birtokos családnak számított. Felemelkedésük elsősorban a királyi szolgálatnak, a tudatos birtokszerzésnek és a jól kialakított rokoni kapcsolatoknak volt köszönhető. A család több tagja is bekerült I. Lajos király udvarába, ahol különböző udvari tisztségeket töltöttek be.

Közülük a legismertebb Cudar Péter volt, aki már fiatal korától a király szolgálatában állt, és részt vett az uralkodó hadjárataiban is. Katonai érdemeinek és hűségének köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán: diósgyőri várnagy, sárosi és szepesi ispán, főpohárnokmester, majd országbíró és szlavón bán lett. 1343-ban I. Lajos király neki adományozta Felső-Ónodot, amely később a család névadó birtokává vált. Péter itt kezdte meg saját hatalmi központjának kiépítését, erődített udvarház és plébánia alapításával. Házassága Fónyi Annával tovább növelte a birtokait és kapcsolatait.

A kutatás során külön figyelmet fordítottam Cudar Péter katonai szerepvállalására, a hadjáratokban szerzett sérüléseire, valamint szlavóniai tevékenységére. Vizsgáltam továbbá az 1382-ben ellene megfogalmazott árulási vád kérdését is, amelyet a történetírás máig nem tudott egyértelműen eldönteni. A fennmaradt források nem bizonyítják teljes bizonyossággal sem az árulást, sem az ártatlanságot, ugyanakkor jól mutatják a korszak politikai bizonytalanságát. Összességében az Ónodi Cudar család felemelkedése jól példázza, hogy az Anjou-korban a katonai szolgálat, a királyhoz való hűség, a házasságpolitika és a tudatos birtokszerzés milyen fontos szerepet játszott a társadalmi előre jutásban.

Pásztor Boglárka (II. évf. történelem-magyar nyelv és irodalom tanár, témavezető: Dr. habil. Gulyás László Szabolcs)

Az 1514. évi felkelést követő perek

Az 1514. évi felkelésben kompromittálódott nemesek ellen a mozgalom bukása után szinte azonnal megkezdődtek a birtokperek. Ezen perek célja a felségárulásban részt vett nemesek birtokainak a megszerzése vagy az általuk okozott károk megtérítése volt. Kutatásomban elsősorban az ország északkeleti régióját vizsgáltam, különösen Máramaros, Ung, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs megye területét érintő eseményeket. A téma relevanciáját elsősorban az adja, hogy kutatás eleddig kevésbé foglalkozott az egyes régiók eseménytörténetével helyette az országos folyamatot tárgyalta részletesebben. A téma kapcsán a releváns szakirodalmi munkák áttekintése mellett elsődleges forrásaim a korabeli oklevelek voltak. 

Előadásomban bemutatok néhány olyan birtokpert és kártérési eljárást, amely segíthet egy átfogóbb képet alkotni az 1514. évi keresztes mozgalmat követő történésekről. Emellett igyekszem kronológiai rendbe foglalni az eljárások intenzitását, valamint vizsgálni a perek és tanúkihallgatások valóság tartalmát. A perek érdekessége, hogy nemcsak a felkelést követő években hivatkoztak rá, hanem a mohácsi csata árnyékában 1526 tavaszán is találunk rá forrásokat. Kutatásom segíthet az 1514. évi lázadás országos folyamatának rekonstrukciójában, hiszen a birtokperek vizsgálata rávilágíthat az egyes régiók eseménytörténetére. Ezenfelül munkám a helytörténeti kutatásokat és az érintett települések történetét is kiegészítheti, hiszen fény derülhet arra, hogy a régió lakossága és településhálózata milyen szerepet játszott a felkelésben. Másfelől a lázadás okozta károk megismerésével betekintését nyerhetünk a helyi gazdasági és társadalmi viszonyokban.

Kozma Kinga (V. évf. történelem-technikatanár, témavezető: Dr. habil. Zsoldos Ildikó)

Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején 

A előadás Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye első világháborús hátországi szerepkörét és stratégiai jelentőségét vizsgálja. A kutatás központi tézise szerint a galíciai hadszíntér közvetlen szomszédságában elhelyezkedő régió egyfajta funkcionális „zsiliprendszerként” működött, amely alapvetően határozta meg a hátország járványügyi biztonságát és a sebesültellátás hatékonyságát. Primer források alapján a vizsgálat rekonstruálja a nyíregyházi, szatmárnémeti és munkácsi katonai egészségügyi hálózatok (barakk-kórházak, megfigyelőállomások) működési mechanizmusait, valamint a közigazgatás válságadaptációs stratégiáit. Az elemzés feltárja a hadigazdálkodás és a hadifogoly-alkalmazás lokális feszültséggócait, továbbá a szociális ellátórendszer kényszerű modernizációját. Bár a feltárt folyamatok történetileg lezárt egységet alkotnak, a kutatási eredmények rávilágítanak a hátországi intézményrendszer olyan mélystruktúráira, amelyek új összefüggések mentén teszik értelmezhetővé a térség háborús berendezkedését és a modern állami kontroll lokális térnyerését.

Márton Kornél Péter (III. évf. angol nyelv és kultúra-történelemtanár, témavezető: Dr. Szabó-Zsoldos Gábor)

A rodéziai különleges műveleti erők harcászata, felszerelése

TDK kutatásom középpontjában a rodéziai különleges műveleti erők állnak. Manapság a különleges műveleti erőkről a rendvédelmi és biztonságpolitikai témájú írásokban sokat hallunk, ugyanakkor kevés tudományos megalapozottsággal készült mű szól kifejezetten róluk. Ez a kutatás ezt a hiányt igyekszik pótolni. Az általam vizsgált egységek pedig egy már több mint 40 éve megszűnt, a fehér elnyomó kisebbség által uralt korábbi brit gyarmat, Rodézia fegyveres erőinek különleges egységei: a felderítésre és szabotázsra szakosodott Különleges Légi Szolgálat, az SAS az egyik, a másik pedig az ál-gerilla műveletek kivitelezésére létrehozott Selous Scouts. Előadásomban részletezem kutatásom módszertani részét és ismertetem az írott források beszerzésének módszereit. Előadásom fő részeként pedig bemutatom az egységek által betöltött feladatköröket és az ezen feladatkörökben alkalmazott szokványos és kevésbé szokványos műveleti eljárásokat, valamint ismertetem az egységek által használt szokványos és kevésbé szokványos felszereléseket.