Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézet
Intézeti TDK-konferencia
2025. december 9. 14.00–16.30
Helyszín: B 223.
Program
Pásztor Boglárka: Az 1514. évi keresztes mozgalom nemesi résztvevői
Kozma Kinga: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején – Hadifogoly kérdés
dr. Füzesséry Anita: Gróf Batthyány Lajos pere
Balasa Bence: Az írásbeliség jelentősége az ókori Egyiptomban, a holtak könyvének bemutatásával
Deák Benjámin Zsolt: A Mahábhárata keletkezéstörténete és redakciós folyamata
Hankószki Máté: A rutén népek betelepülése a korai Magyar Királyság területére
István Károly: Az Ónodi Cudar család felemelkedése a 14. század közepéig
Paládi Tamás Péter: Az Erdélyi Fejedelemség Kialakulása
Hegedűs Erika Virág: Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban
Gyarmati Zalán: „Házról házra” – A betlehemezés és a lokális társadalom változásai Létavértesen
Márton Kornél Péter: A rodéziai különleges erők által alkalmazott taktikák és harctéri eljárások
Absztraktok
Balasa Bence: Az írásbeliség jelentősége az ókori Egyiptomban, a holtak könyvének bemutatásával
Előadásomban szólni szeretnék az írásbeliség jelentőségéről az Ókori Egyiptomban, röviden bemutatva három egyiptomi írás jellemzőit. Beszélni fogok a Halottak Könyvéről és annak jellemzőiről, valamint elemzem a 175. fejezet szövegét. Azért esett a választásom erre a fejezetre, mert ennek szövege egyszerre mutat rá az írásbeliség, az irodalom, és az ókori Egyiptomi vallás kapcsolatrendszerére.
Deák Benjámin Zsolt: A Mahábhárata keletkezéstörténete és redakciós folyamata
Kutatásomban a világirodalom egyik legrégebbi és leghosszabb epikus alkotásának, a Mahábháratának a keletkezéstörténetét és redakciós folyamatát vizsgáltam. A Mahábhárata egy rendkívül komplex mű, amely egyszerre ad választ történelmi, filozófiai, vallási és morális kérdésekre. Nem tudjuk pontosan milyen lehetett a Mahábhárata legkorábbi formája, ugyanis Indiaszerte különböző változatokban maradt fenn, sokszor más-más vallási elemeket emelve ki. Egyes indiológusok szerint a vallási elemek csak később kerültek bele a szövegbe. A hipotézisem az volt, hogy a Mahábhárata legkorábbi formája már a vaisnava (a hinduizmus azon ága, amely Visnut tekinti a legfelsőbbnek) szellemiségben íródott és nem a hosszas redakció eredményeként került bele.
A kutatási módszereim között szerepelt a helyszínek meglátogatása, az eredeti szanszkrit szöveg tanulmányozása a hagyomány és a modern tudomány szemszögéből is, majd ezek összehasonlítása más indiai szentírásokkal. Feldolgoztam a vonatkozó szakirodalmat is.
dr. Füzesséry Anita: Gróf Batthyány Lajos pere
Előadásomban gróf Batthyány Lajos koncepciós perét mutatom be, azt a folyamatot, amely az első független, felelős magyar kormány miniszterelnöki székétől a vérpadig vezetett. Rá fogok mutatni arra, hogy Batthyány – bár leveleiben komor előérzetének adott hangot – tetteivel mégis azt jelezte, hogy hitt abban, hogy felmentik, vagy legalábbis enyhébb ítélet születik, és nem ismerte fel időben az ellene folyó eljárás koncepciós jellegét. Elsőként tisztázom, mit nevezünk koncepciós pernek, és Horváth Attila jogtörténész definíciója alapján bemutatom a fogalom lényeges elemeit és kategóriáit. Ennek kapcsán hangsúlyozom, hogy a koncepciós eljárás lényege a politikai akarat jogi köntösbe öltöztetése, amikor a vádlott bűnösségét előre elhatározzák, és ehhez igazítják az eljárást.
Ezt követően rátérek a koncepciós eljárás megvalósításának terveire és lehetséges okaira: utalva Dessewffy Emil gróf listájára és egy ismeretlen személy által 1848 decemberében Jellačić számára készített listára, valamint Windisch-Grätz hercegre, jelezve Schwarzenberg miniszterelnök és Zsófia főhercegnő Batthyány iránti ellenszenvét, amelyek jól érzékeltetik a politikai háttérszándékot. Vázolni fogom a „miniszteri széktől a vérpadig” ívelő utat, vagyis a Batthyány-per előzményeit és főbb állomásait, kronologikus rendben. Külön foglalkozom a bíróság illetékességének kérdésével, és bemutatom az osztrák katonai büntetőeljárás főbb jellemzőit, azt, hogy miért volt már az eljárási keret is hátrányos Batthyány számára.
Részletesen kitérek a törvénytelen letartóztatás és fogvatartás körülményeire, Batthyány kihallgatásainak menetére és arra, miként sérültek a kor büntetőjogi alapelvei. Bemutatom a hamis vádak megfogalmazását, és azt, hogyan torzították el a tényeket, illetve hogyan választották ki azokat az eseményeket, amelyekre a vádat ráépítették. Ismertetem a bizonyítékok körét és a bizonyítási eljárás folyamatát, annak hiányosságait, ellentmondásait és tudatos manipulációit. Külön bemutatom a véglegesített vádpontokat, a Votum Informativum szerepét és azt, hogyan igazították a jogi érvelést a már előre eldöntött politikai ítélethez.
Végül elemzem a kegyelmi kérvényt, annak tartalmát és elbírálását, illetve azt, hogy milyen körülmények között hajtották végre az ítéletet, és hogyan zajlott gróf Batthyány Lajos temetése. Az előadás lezárásaként arra térek ki, hogy mindez miként illusztrálja a 19. századi Habsburg Birodalom hatalmi logikáját, és hogyan vált Batthyány pere a magyar történelmi emlékezet egyik szimbolikus, a jogállamiság hiányára figyelmeztető ügyévé.
Gyarmati Zalán: „Házról házra” – A betlehemezés és a lokális társadalom változásai Létavértesen
A nagylétai betlehemezés hagyományaival, annak múltbeli, illetve jelenkori aspektusainak kutatásával foglalkozok. Azért esett a választásom erre a témára, mert egyrészt személyes kötődésem van hozzá, hiszen már 8 éve része vagyok egy helyi színjátszó, betlehemező körnek, amelynek az általános iskolai osztályfőnököm a vezetője. Másrészt azért választottam, mert ennek segítségével jól vizsgálható a paraszti kultúra erodálódása. Harmadrészt, erről a témáról még nem készült helyi tudományos feldolgozás. A témámmal kapcsolatos adatokat félig strukturált interjúk készítésével gyűjtöttem. Az interjúalanyaimat a helyi kapcsolati tőkémre támaszkodva, illetve a hólabda módszer segítségével választottam ki. Az eddig készített interjúim már rávilágítottak a helyi betlehemezés sajátos aspektusaira és arra is, hogyan játszott szerepet a Kádár-korszak a vallásosság és a paraszti kultúra visszaszorulásában, amely egyúttal a betlehemezés eltűnéséhez vezetett. A betlehemezést az előbb említett és most is működő színjátszó kör élesztette újra, azóta minden évben megtartják ezt a hagyományt. A kutatásomat nem tartom lezártnak, az interjúk készítését a jövőben is tervezem folytatni.
Hankószki Máté: A rutén népek betelepülése a korai Magyar Királyság területére
Előadásom során ismertetem kutatási témámat, amely a rutén népek betelepülése a korai Magyar Királyság területére. Céljaim közé tartozik, hogy részletes összegzést végezzek a ruténokkal kapcsolatos, eddig elvégzett kutatások eredményeit illetően, illetve a történelmi Kárpátalja területére vonatkozó, ruténokat illető forrásokat összegyűjtsem, amely alapján lokalizálni lehet az első rutén településeket. Miután sikeresen megjelöltem az első falvaikat térben és időben, ezek társadalmi-gazdasági viszonyait is megvizsgálom. Reményeim szerint meg tudom határozni a ruténok történeti szerepét a régióban. Az előadásom során kiderül, hogy jelenleg hol járok a kutatásban és ahhoz milyen módszereket használok fel. Bemutatom a témám kutatástörténetét az első világháborútól egészen a 2020-as évekig. Ismertetem a ruténságot, mint sajátos népcsoportot. Esettanulmányként felvázolom, hogyan történt a ruténok megtelepedése Ugocsa megyében. A prezentációm végén a jövőbeli kutatási céljaimat ismertetem.
Hegedűs Erika Virág: Brit nők szerepe az indiai lányok oktatásában a gyarmati időszakban
Kutatásom a 19. század végétől a 20. század elejéig vizsgálja a brit nők – elsősorban Mary Carpenter és Annie Besant – szerepét az indiai lányok oktatásának formálásában. A brit gyarmati uralom időszaka kulcsfontosságú terep annak megértéséhez, hogyan találkoztak vagy ütköztek a brit és indiai női szerepek, társadalmi elvárások és reformtörekvések. Elemzésem célja feltárni, hogy Carpenter és Besant munkássága inkább a gyarmati érdekeket szolgálta-e, vagy valódi emancipációs lehetőségeket kínált az indiai nők számára. Vizsgálom továbbá az oktatás terjedését korlátozó társadalmi és kulturális akadályokat, a brit reformerek módszereit, valamint azt, hogyan fogadták tevékenységüket az indiai nők. A kutatás Carpenter és Besant írásaira, korabeli nőmozgalmi forrásokra és oktatási reformdokumentumokra támaszkodik. Végső célom annak értékelése, hogy a két reformernő munkája milyen hosszú távú hatást gyakorolt az indiai lányok oktatási lehetőségeire és társadalmi helyzetére.
István Károly: Az Ónodi Cudar család felemelkedése a 14. század közepéig
Az Ónodi Cudar család története jól példázza az Anjou-kor társadalmi mobilitását. A 13. században még köznemesi státuszban éltek, első ismert ősük Mike fia György, aki Miskolc környékén, Bőcsön birtokolt földet. Fia, Balázs megvásárolta Hernádpetrit, ám 1291-ben meggyilkolták és elbirtokolták tőle azt. Balázs fia Dénes békés úton szerezte vissza a birtokot, majd házasságot kötött Pelejtei Martonos lányával. Dénes fia Domokos gyerekei közül hatan is a királyi udvar tagjai voltak, ami megalapozta politikai felemelkedésüket. A famíliából a korban Cudar Péter vált a legismertebbé, aki diósgyőri várnagy, sárosi- és szepesi ispán, főpohárnokmester, szlavón bán és országbíró is volt. 1343-ban I. Lajos neki adományozta Felső-Ónodot, amely a család központjává és névadójává vált. Péter a fiúsított Fónyi Annával kötött házassága révén megduplázta a Cudar-birtokállományt. A rokoni kapcsolatok és a királyi kegy következtében a Cudarok három generáció alatt jelentős hatalomra tettek szert. A 14. század közepére már a király közvetlen környezetéhez tartoztak, és Szlavóniában is szereztek birtokokat. A család felemelkedése a hűség, a katonai szolgálat, a sikeres házasságpolitika és tudatos birtokszerzés eredménye volt. Cudar Péter az egyik legfontosabb bárója lett Lajos királynak, aki apródból a királyság elitjéig jutott.
Kozma Kinga: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején – Hadifogoly kérdés
Előadásom a „Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye hátországi erőfeszítései az első világháború idején” című kutatásom keretébe illeszkedik, és annak egy fontos, eddig kevésbé feltárt aspektusát, a hadifoglyok hátországi szerepét vizsgálja. A térségben kialakult súlyos munkaerőhiány következtében a hadifoglyok széles körű bevonása a termelésbe elengedhetetlenné vált, amely a helyi közösségek mindennapjaiban egyszerre jelentett gazdasági könnyebbséget és társadalmi feszültségek forrását. Elemzésem kitér arra, miként igyekeztek a hatóságok rendeleti úton szabályozni a civil lakosság és a hadifoglyok érintkezését, és arra is, hogy a korabeli sajtó sokszor moralizáló diskurzusa miként formálta a lakosság háborús véleményét. A vizsgált jelenség jól rávilágít a hátország terheltségére, valamint arra, hogy a háborús környezet milyen módon alakította át a helyi társadalom mindennapi életét és reakcióit.
Márton Kornél Péter: A rodéziai különleges erők által alkalmazott taktikák és harctéri eljárások
TDK kutatásom középpontjában a különleges műveleti erőknek a rodéziai bozótháborúban való szereplése áll. Manapság a különleges műveleti erőkről a rendvédelmi és biztonságpolitikai témájú írásokban sokat hallunk, ugyanakkor kevés tudományos megalapozottsággal készült mű szól kifejezetten róluk. Kutatásom ezt a hiányt igyekszik pótolni. Az általam vizsgált egységek egy már több mint 40 éve megszűnt, a fehér elnyomó kisebbség által uralt korábbi brit gyarmat, Rodézia fegyveres erőinek különleges egységei voltak: a felderítésre és szabotázsra szakosodott Különleges Légi Szolgálat, másnéven SAS az egyik, valamint az ál-gerilla műveletek kivitelezésére létrehozott Selous Scouts a másik. Előadásomban részletezem kutatásom módszertani hátterét, ismertetem az írott források feltárásának módszereit és bemutatom az egységek által betöltött feladatköröket, valamint az ezek kapcsán alkalmazott szokványos és kevésbé szokványos műveleti eljárásokat.
Paládi Tamás Péter: Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
Előadásom címe: az Erdélyi Fejedelemség kialakulása. Prezentációm első részében azt vizsgálom meg, hogyan alakultak a politikai viszonyok, illetve fegyveres küzdelmek a korban a Kárpát medencében, különös tekintettel Szapolyai János és I. Ferdinánd szembenállására. Be szeretném továbbá mutatni, hogy Fráter György tevékenysége hogyan alakította a Keleti Magyar Királyság sorsát, hogyan lavírozott politikájával Ferdinánd és Szulejmán között.
Kitérek majd János Zsigmond és Izabella uralkodására is. Ismertetem a harcokat, amelyeket a magyarok vívtak az osztrákok ellen. A török támadásokat is megemlítem, és közben szóba kerülnek azok a nemzetközi események is, amelyek befolyással voltak a magyar viszonyokra. Végül rátérek Szulejmán 1566. évi hadjáratára, amely során találkozott János Zsigmonddal, szövetséglevéllel erősítette meg a pozícióját és Erdélynek és a hozzá tartozó Részeknek megadta a szabad fejedelemválasztás jogát. A gyulafehérvári országgyűléssel és a speyeri szerződéssel kívánom zárni az előadásomat, illetve azzal, hogy Báthori Istvánt megválasztják Erdély fejedelmévé.
Pásztor Boglárka: Az 1514. évi keresztes mozgalom nemesi résztvevői
Kutatásom témája az 1514. évi keresztes mozgalomban részt vevő nemesek társadalomtörténeti vonatkozású vizsgálata, akik személyesen kompromittálták magukat a lázadásban. Ezen személyek a későbbiekben a legtöbb esetben elvesztették birtokaikat. Az 1514. évi Dózsa-féle mozgalom résztvevői, ahogyan azt a legújabb kutatások is bebizonyították nem csupán a társadalom legalsóbb rétegeiből kerültek ki. A mozgalom tagjai között számos mezővárosi polgárt és nemest is találhatunk. Munkám során a felkelés azon nemesi résztvevőit vizsgálom, akiknek a birtokai az ország északkeleti régiójában feküdtek (Ung, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs vármegyékben). Kutatásom során eddig felhasznált forrásaim a téma szempontjából releváns szakirodalmi munkák mellett a korabeli latin nyelvű oklevelek és kora újkori elbeszélések voltak. Az eddigi vizsgált okleveles anyagról egy jól átlátható adatbázist készítettem Excel táblázat formájában, amelyben rögzítettem azon nemesek listáját, akik részt vettek a felkelésben. Ebben az adatbázisban minden fontosabb rájuk vonatkozó adat szerepel (birtokok, tisztségek stb.), amelyet a későbbiekben bővíteni szándékozom. Vizsgáltam továbbá, hogy a lázadóktól elvett birtoktestek kikhez kerültek királyi adományként. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb esetben épp a lázadás leverésében szerepet játszó nemesek kapták meg azokat. Munkám során készítettem egy kronológiai áttekintő táblázatot, amelyben láthatjuk az országos eseményeket és azt, hogy az általam vizsgált régióban milyen megmozdulások történtek. Az országos folyamatok és az északkeleti régióban történő események párhuzamba állítása segíthet választ adni arra a kérdésre, hogy vajon a vizsgált területen mikor és milyen mértékben került sor a felkelésre. Az általam készített adattár jó alapot teremt ahhoz, hogy a témát a későbbiekben tovább vigyem. A felkelés nemesi résztvevőinek kutatásával tágabb képet kaphatunk a mozgalom társadalmi hátterének jellemzőiről, amely segítheti az 1514. évi események részletesebb bemutatását. Ezen felül a régió eseménytörténetének elemzésével bepillantást nyerhetünk a Dózsa-féle lázadás országos lefolyásába is.